2010 október 4. | Szerző: Szilvi
Nem volt egyszerű nyarunk.. meghalt nagyanyám (apai) nem viselt meg, sosem szeretett, én se őt.Aztán mentünk volna haza anyámékhoz, de meghalt Szabi apukája, na ez padló! nagyon váratlan volt és mindenki döbbenten áll a történtek előtt, senki nem akarta elhinni, mi sem.. volt egy vele született szív rendellenessége, amiről senki nem tudott, hát ennyi az élet. Szabi nem csak az apukáját vesztette el, hanem a példaképét is, tiszta olyan mint ő.
Én most nem tudom, hogy amíg élt volt előttem egy családi idiill, hogy azzal mi lesz, nem tudom, igaz volt-e, vagy csak ő tartotta össze az egészet és most összeborul. Már semmi sem olyan mint volt, és nem is lesz olyan, akárki, akárhogy akarja.
Velünk sem tudom, mi lesz. Sok mindent kell átvészelnünk, és nem tudom elbírja e a kapcsolatunk. Ebben a percben azt érzem, hogy hamarosan megint romokban fog heverni az életem és részemről nincs tovább…akkor befejeztem. Eszem ágában sincs értelem nélkül küzdeni és ebbe belerokkani, inkább feladom. Tudom, sokan azt mondják, hogy persze, ez a legkönnyebb, hátat fordítani mindennek, de nem, nem könnyű. még ez sem nagyokosok, ha hiszitek ha nem!
3 hete vagyok bogyó nélkül, Bach virágterápiázom, csak néha alszom nagyon rosszul, de nem kelek fáradtan és nem vagyok letompulva, néha remegek és feszülnek az izmaim, meg hőhullámokkal küzdök, sokszor kerülök pánikroham közeli állapotba, de elnyomom és nagyon gyorsan elkezdek valamivel foglalkozni, mint pl most..inkább ide írok
fel tudnék robbani, van a fájdalom, az űr, az érzés, hogy kur..án nem vagy fontos ezen a rohadt a világon senkinek, aztán jön az ŐRÜLET, hogy ütni tudnék, bármit mindegy, nem érzem, hogy fáj, sem az ütés, sem a karmolás, ahogy magamba vájom a körmöm, mert úgy szorítom pl a lábam vagy a kezem a görcsös sírás közben..aztán minden mindegy, jöhet bármi leszarom, nem érdekel, GÁZOLJATOK ÁT RAJTAM, gyerünk mindenki rúgjon belém, mert velem meg lehet tenni bármit.ESKÜSZÖM SOKSZOR AZT HISZEM, EZÉRT JÖTTEM A VILÁGRA! Hogy csak fájdalmat éljek át és örömöt ha véletlenül tapasztalok, az sose tartson a pillanatnál tovább. És direkt nem boldogságot írtam, mert nem tudom, mi az! Ha valamit nem ismerek, megéri érteni gürcölni, ha nem hiszem, hogy létezik?! Hát én inkább nem fecsérlem az időmet és a kevés energiámat. Jöjjön, aminek jönnie kell, elfogadom, úgysem tudok, mit tenni.
Mert bármit csinálok, bárhogy próbálok “jó” lenni és “megfelelni” soha semmi nem jó, és NEM ÉRTÉKELHETŐ..akkor meg minek?
Miért van az, hogy odateszem magam, adok 200%-ot és a kutyát nem érdekli??????????? miért van az, hogy bármit teszek, nemhogy viszonzásra nem talál, még csak meg sem köszöni és nem is értékeli, akkor minek???? Nem tudom elhinni, hogy sosem fogom azt érezni, hogy valakinek fontosabb vagyok bárminél, bárkinél.. Én mindig várjak, toljuk el, majd máskor, legyek megértő és elnéző, meddig leszek még én a béka segge alatt a “rangsorban”..időzített bomba vagyok! érzem, hogy ketyegek és nem tudom, hogy az órám mennyire van állítva és, hogy a robbanás előtt ki tudom e kapcsolni… nem valószínű…
SENKI VAGYOK! Ha ezt akartátok elhitetni velem, hát sikerült..elértétek, hogy az életet ne becsüljem, ne értékeljem. Köszönöm a példaértékű családi hátteret, amit kaptam, kösz apa! jó fej vagy! te is anya, hogy nem hagytad ott időben a picsába! köszönet magamnak, hogy elkövettem ugyanezt a hibát és nem léptem ki időben, megvártam, míg anyagilag tönkre megyek.. kösz Attila, hogy még mindig megkeseríted az életem, ennyi idő elteltével, ha meg majd nem te, akkor a bankok.
És kösz NEKED, hogy “nem” az utolsók utolsójának érzem magam, hogy ha nem jön közbe semmi, akkor jut időd rám, köszi, hogy “teljes értékű” párként kezelsz, köszi, hogy most is “itt vagy”, mert miattad cserélek folyamatosan műszakot, de hát ez természetes igaz, hogy én mindig itt leszek, köszi, hogy MEGBESZÉLTÜK, hogy a hétvégét együtt töltjük, nem jöhet közbe semmi, péntekre szabit kértünk, de hát, mit lehet tenni, ha egyszer közbe jön valami és mi “nem tehetünk semmit” és valaki megint elém kerül, mily meglepő, egyszer van ilyen egy évben, mert hát szabit minden héten kérünk egymás miatt igaz???????????????????????????????????
kurván leszarom az egészet! itt most stop és te jössz! azt hiszem én bizonyítottam eleget kettőnket illetően. te hányszor kértél miattam akár egy rohadt műszakcserét, én ha én kérek, akkor sem kapok belőled többet, mert nem vagy itthon! ahogy most sem! hányszor mondtad, menjünk el valahová ketten, mindig nekem kell szólni és kijelenteni, és talán, ha nem jön közbe semmi kib..ott fontosabb, akkor élvezhetem kettesben a társaságodat, tök jó! persze szeretsz, meg fontos vagyok és hülyeség amit érzek és nem igaz, amit gondolok, ja.. én tudom, mit érzek, azt amit éreztetsz velem, hogy én csak mindenki után jöhetek és nem előbb!
köszi
2010 május 19. | Szerző: Szilvi
már feszülök a hétvégi meccs miatt, kötelező győzelem, presztízs…bla-bla… így is szarul megy a játék, hát még, ha jobban rákészülök, na mindegy..
a nyusziknak, sajnos kevesebb pénz jött össze, mint vártam, de kapunk itatót, meg ilyeneket a nyuszis csajoktól, kedvesek..
a vágta pünkösd hétfőn lesz, egy jó dolog a közel jövőben…
amúgy most semmi…
holnap király napom lesz, most 10-ig dolgozom, lehet utána még boltba megyek.. reggel 8ra állatorvos, varratszedés, 10-re jövök melózni, 19-kor megyek edzésre, azt hiszem eléggé el fogok fáradni, péntekre nincs semmi..
ja de, viszem futómű beállításra a kocsit, most rámegy vagy 60 ezer, de rendben kell lennie, ez az egy ami az enyém, vagyis még a banknak perkálok, amúgy semmim sincs..
nem is tudom, kirúgnának, elhagynának, mihhez kezdenék? kiköltöznék a lovardába 🙂 koszt és kvartély, lehet, jobban élvezném azt az életet, csak éppen élni nem lehetne belőle… pedig de jó lenne állatokkal foglalkozni.. mindig azt mondom, ha megnyerem az ötöst, állatmenhelyem lesz, és ha lenne pénzem, ha kell megvennék egy-két jómadarat “odafent”, hogy az állatvédelmet – többek közt – vegyék csak elő..
2010 május 18. | Szerző: Szilvi
Gyapika már jól van, eszik rendesen, még pelenkás, de csütörtökön kiszedik a varratot, végre! A shopping balhé is elült, a kirándulás jó volt az állatkertbe és nem is költöttünk sokat. Nagyon szép, az idő is viszonylag szép volt, csak estére jött jégeső, kicsit megáztunk, de ezt leszámítva szuper volt! A képek linkjét a topikba beraktam. Tényleg jól éreztem magam, na és a friss levegő…. pótolhatatlan.
Most a lovardás nyuszik miatt aggódok, gyűjtést szerveztem, hogy legalább egy ketrecre való összejöjjön… de nem jött össze, a fele megvan, igaz ez is segítség, és meg is köszöntem mindenkinek, aki hozzájárult.
A Széchényi vágta elmaradt, a rohadt idő miatt, majd pünkösd hétfőn lesz..
A lovaglás az új lovakon egyre jobban megy, kezd megint egy kis sikerélmény eltölteni, ami durva, hogy a voltizst úgy megszerettem, hogy nem is akarok többet nyerget meg kengyelt. Most egy Bolygó nevű lovon ültem, nagyon jó az ügetése, nem akar kiszaladni alólam 🙂 kényelmes tempó és ütem, ez a lényeg! Péter mondta 🙂 szeretek ott lenni, olyan barátságos hely, igen, koszos, büdös, lószarba mászkálok, meg térdig érő sárba, a pata tisztításnál a kezem egy gané, de baromi jó! és örülök, hogy ebben részem lehet.
Hétvégén a régi csapatom ellen lesz meccs, “már alig várom” nem tudom, hogy készüljek rá, igyekszem úgy venni, mint a többi meccset, ez is egy a sok közül, azzal a különbséggel, hogy meg kell nyerni, ezt kötelező, presztízs kérdés! ÁÁÁ, ez viszont q..va nagy teher és a bizonyítani akarás is… edzésen annyira jó vagyok, de tényleg, meccsen meg.. mint aki először fog labdát, ezt is biztos túl kombinálom, tuti, de az igaz, hogy más tét nélkül játszani és más egy bajnoki meccs, most megint gondolkodóba estem, hogy kell-e ez nekem?!
2010 május 7. | Szerző: Szilvi
Gyapikát ma ivartalanították, nagyon féltem, az 50. percnél elbőgtem magam, itt van velem a melóhelyen, már élénkebb, szerintem csak az új környezet zavarja, holnap megyünk kötözésre, aztán meg nem tudom, mikor varratszedésre, kis punculám..
2010 május 7. | Szerző: Szilvi
na a szombati balhé előrébb jött, tegnap shoppingoltam, de nem több tízezer forintért, és nem csinálom hetente, jött 6000 ft, amire nem számítottam, kipótoltam, kb ugyanennyivel és vettem 3 férfi pólót, magamnak 4-et meg egy gatyát, hát állt a bál, qrva pénz, velem vitatkozik 6000 ft miatt, de annak nem szól, aki tartozik neki 100 ezerrel…. persze ezt nem mondtam ki, mert már emiatt is vesztünk össze, mert a barát, az barát, kár, hogy ez visszafelé nem látszik igaznak…. azt is megkaptam megint, hogy hétfőn is ennyit meg annyit fogunk költeni, én mondtam, hogy nem kell 30000-es sznapi ajándék, tudom, hogy mondtad, de tudom, hogy szeretnél elmenni, mondtam, hogy már nem biztos, ha azt hallom állndóan, hogy mennyibe fog kerülni, na mindegy, az meg szerintem nem durva, hogy félévente elköltök magunkra 11-12 ezer ft-ot, mellesleg nem felesleges dologra, hanem hasznosra, meddő vita, nem mentem márkaboltba, nem extra drága dolgokat, olcsón csinálok mindig jó vásárt, de nem érti…
2010 május 6. | Szerző: Szilvi
fontos dolog volt, rossz a sat tv-je, adjam le hibára… aztán adok neki vért, megetetem, bepelenkázom és lefektetem aludni…. kész… 500 km-re innen ….
2010 május 6. | Szerző: Szilvi
kicsi nyuszi miatt napok óta nem alszok jól, a gyogyimat is elfelejtettem kiváltani, majd most meló után, mára még van, de azért ki tudja, csak már lenne holnap este…most csörgetett meg apám, az “életművész” mindig az én kontómra, nem tudom, mit akarhat, mindjárt visszahívom, gondolom megint sipákolni, hogy anyám ilyen meg olyan hülye, mert ő olyan fasza csávó amúgy..
2010 május 6. | Szerző: Szilvi
hétfőn megyünk állatkertbe, a schönbrunniba, ez a sznapi ajándékom, nézegettük a jegyárakat, vonat, belépő, és megyjegyezte, hogy ú hát ennyi meg annyi, én meg vissza, hogy én mondtam, hogy nekem nem kell tizen-huszonezres ajándék, te mondtad, hogy elviszel, jó, hát nem azért mondom…ja, akkor miért mondod ki? gondolkozz magadban. tudja, hogy erre tök érzékeny vagyok, a szülinapom mindig egy rakás szar, akinek fontos kellene, hogy legyen, annak nem az, én meg mindig odateszem magam, ha hozzám közelállóról van szó, akkor ez velem szemben miért olyan rohadt nehéz? azért a szombatra is kíváncsi leszek, a héten nem sokat találkoztunk a munka miatt, bortúra kimarad, de megy segíteni maszekban, hogy mikor keveredik haza. én elképzeltem, hogy letöltünk valami light-os filmet a videótárból, már úgyis beszéltünk róla, vasárnap meg úgyis meccsem van, menni nem akarok sehová, na ez az én bajom előre spirázom magam minden szarságon …amúgy igen, nem tetszik, hogy megy, mert olyan keveset vagyunk együtt, és ide nem lenne muszáj, dehát a barátok, amúgy csipázom a srácot, de én is akarok a páromból valamit, nem csak aludni látni, ez persze “érthetetlen” dolog számukra, tegnap is, basszus de berágtam, hazamentünk este, mutattam neki egy számot, nem vagyok populáris, de szép szám, jó hanggal, és le se bagózott, lejárt a szám, már nyomkodta a telefonom, sör a kezébe, tv bekapcs és zsupsz a kanapéra focit nézni, fasza
megint jót beszélgettünk, nem volt semmi extra bajom, de hogy milyen napod volt, meg gyere nézzünk meccset, semmi, lófasz esti fényben… elmentem inkább fürdeni, közben olvastam, hallottam, hogy félidő van, be se jött egy puszit adni vagy rámnézni, megint olyan érzésem volt, hogy hátat fordít mint legutóbb, aztán lefeküdtem és még olvastam, már nem sok van hátra a könyvből pár oldal, bejött, látszott rajta, hogy tudja, hogy valami van, nem kapcsolta be a tv-t mint máskor, inkább csak megjegyezte, hogy már csak ennyi van hátra, mondom igen, azzal befejeztem az olvasott mondatot és becsaptam, majd közöltem vele, hogy bekapcsolhatja a tv-t, amit kb negyed óra múlva megkérdezte, hogy kikapcsolhat e..hát így aludtunk el, reggel ugye nem találkoztunk, elment fél 8-kor maszekolni, én jöttem 10-re, végzek, megyek edzésre, ő tízig dolgozik, hulla fáradt lesz, amit megértek, holnap reggel elmegy dolgozni, én megyek állatorvoshoz, megígérte, hogy odajön, aztán jövünk együtt délutánra, este hullajárat, szombaton reggel megint elmegy, én nem megyek edzésre, egy napot akarok pihenni, de mindig találok tennivalót, sztem takarítok, aztán várok.. várok… várok.. egyszer majd hazajön, remélem nem valami esti külön programmal, mert akkor megint a vita… és nem fogja megérteni…
2010 május 6. | Szerző: Szilvi
holnap viszem Gyapit ivartalanítani, azért fosok, az altatás miatt, csak már lennénk túl rajta! Remélem nem lesz gond, nem úgy, mint Muszinál, bár ő beteg volt és gyenge. Zita is érdeklődött, mondta, hogy mindenképpen szóljak, mi volt, jó fej tenyésztő, tartjuk a kapcsolatot, mindig küldök neki képeket, meg sztorikat, ha nem jelentkezek, akkor meg ő ír, hogy mi van..
:-)
2012 március 13. | Szerző: Szilvi
Jó régen nem írtam….
Dióhéjban: nem szedem a Rivotrilt, megszabadultam tőle! Az alvásproblémám maradt.. Néha egy Frontin és ennyi, de ez is csak kb havonta 1x-2x. Roham nincs, néha légszomj, de másra koncentrálok! Dokihoz nem járok. Bólogatni más is tud és ingyen! Terápián gondolkozom, de … odázom. Mindig van kifogás, hogy miért NE. Őszintén? Nincs kedvem még 1x elölről elmondani, átrágni és átélni mindent.
Nagyjából a problémám az, hogy nem a jelenben élek. Mindig a múlton rágódok (azt tegyük hozzá, hogy van, ami ehhez köt) és a jövővel foglalkozom. Nem alszom, mert képzelt jeleneteket élek meg, és azon agyalok, hogy a még be nem következett szituációt hogyan fogom megélni és lereagálni!
Szendi Gábor honlapját szoktam olvasgatni, van pár érdekes cikke erről, és a könyve: Depresszióipar. Hááát, ajánlom mindenkinek.
Két cikkét nagyon szeretem: http://www.pszichoterapia.tenyek-tevhitek.hu/a-mult-es-az-ido.htm és http://www.pszichoterapia.tenyek-tevhitek.hu/jovo-emlekei.htm
Ha valaki tud valami agymosást, szóljon, befizetnék.
Mindent összevetve az életem nyugisnak mondható. Szeretnék attól a lúzer exemtől már megszabadulni, de a banki bürokrácia eszméletlen! Szinte már csak ez árnyékolja be a mindennapjaimat! Szeretném már kitörölni az életemből, hogy ne tudjam, él-e, hal-e, fizeti e a hitelt..stb Felőlem…. akármi is lehet vele! De 3 év alatt semmit nem tett azért, hogy a hitelekből kikerüljek, közben lelakja a lakást, amit a saját két kezemmel festettem ki.. Atya ég, micsoda putri! Penész, macskaszőr, dzsuva, szutyok! Számomra hihetlen, hogy egy “nő” is lakik ott, hogy ennyire igénytelenek! Komolyan nem túlzok! A redőnyök leszakadva, magas pára, penész mindenhol, de lcd tv! Az van… Azt hittem elájulok, mikor bementem! Ragad a járólap a macskakajától és a lecsöpögött kávé és egyéb akármiktől! Undorító!
Tényleg elgondolkodtató, hogy mit kerestem mellette 7 évig? Egy dolgot köszönhetek neki, hogy ide költöztem, semmi mást!
Ami bosszant még, hogy azon kell izgulnom, izgulnunk, hogy fizessen mindent, a nevemen ne legyen semmi, nehogy 1x a behajtó megtaláljon és azért amiért párom, ill. az apukája megdolgozott, az én hülyeségem miatt ússzon! Egyelőre fizet, ahogy fizet, én a részemet letudtam, persze ez a bankot nem érdekli.
Sok keresgélés után találtunk telket, tervezgetjük a házunkat, talán idén el is tudjuk kezdeni az építkezést.. De jó lenne! Ház! Saját udvar, kis kert! Nyugalom! Kicsit távolabb a város zajától, mégis 5-10 perc és mindenhová oda érek! De várom! És gyerekek! 🙂 Már szeretnék! Nagyon! Hogy család legyünk! Igazi család! Nem olyan, amilyen nekem volt! Nem olyan, amilyen neki volt! Hanem 100x jobb, boldogabb, nyugodtabb, ahol tombol a szeretet, a megértés, a törődés és a vidámság!:-) Talán nem sokára így lesz!
Az anyukájával kicsit hadilábon állok, sokszor bántóan viselkedik, csipkelődik, de igyekszem tűrni, amíg bírom, mert valahol megértem, de nem lehet mindig a gyász mögé bújni és azzal védekezni. Nem szeretnék küzdeni vele, de ha arról van szó, ki fogok állni magamért.
Nagy dióhéj 🙂 így sikerült!
Oldal ajánlása emailben
X